Programok és események a Velencei-tó körül

1936, 2011. E két jeles évszám határozza meg a velencei épület sorsát, amelyik a 20 század első felében iskola lett, a 21. század második évtizedének elejétől pedig a közösséget szolgálja. Az újjászületett épületet most adták át hivatalosan is használóinak.

A képviselő testület tagjainak, a beruházás kivitelezőinek, valamint az épületben működő civil szervezetek, klubok és egyesületek vezetőinek jelenlétében, hivatalosan is átadták a felújított közösségi házat. Az ünnepségen Oláhné Surányi Ágnes, Velence város polgármestere beszédében felidézte az épület történetét. Kiderült, hogy az iskola 1936-ban, gróf Wenckheim Ferencné adományából létesült, amire egy korabeli márványtábla is emlékeztet az felújított ház falán.

Velence még 2009-ben pályázott az újtelepi volt iskolának teljes körű felújítására, és városközpont rehabilitációja címen 78 millió forint támogatást nyert el. Bár a uniós pályázat közel kilencven százalékos támogatást nyújtott, a beruházás összköltsége 100 millió forintra tehető, a pályázat keretein túlmutató fejlesztések miatt. Az épületen nyár végén kezdtek el dolgozni a szakemberek. Tetőcsere, új nyílászárók beszerelése, szigetelés, akadálymentesítés és belső átalakítások után decemberben befejeződtek a felújítási munkálatok. A ház eredetileg két tanteremből és egy szolgálati lakásból állt, amit három klubszobává alakítottak át. Az épület többek között a nyugdíjas klubnak, a gyermektornának, a hastáncnak és a hagyományőrző egyesületnek ad otthont. A projekt keretében az épülethez tartozó parkolóhelyeket felújították, járdát és játszóteret is építettek, a belső udvart pedig úgy alakították ki, hogy ott piac rendezésére is lehetőség legyen. A vásárok alkalmával elsősorban a helyi, illetve a Velencei-tó környéki termelőknek kíván majd helyet biztosítani az önkormányzat.

Oláhné Surányi Ágnes bejelentette, hogy december 16-án aláírták egy megállapodást, aminek értelmében a jövőben Velence ófalui városrészében is szeretnének egy ehhez hasonló, kulturált közösségi házat kialakítani.

Velencén újraélesztették a korábban már létezett egészségügyi jelzőrendszert. Az igény óriási de a lehetőség ma még csak nyolcvan rászorulónak adott.

Idős korban sok baj érheti az embert. Betegség, magára maradottság, kiszolgáltatottság, amivel szemben a modern technika és a jó szándékú emberek összefogása nyújthat támaszt a rászorulóknak. Ilyen segítőrendszer már működött korábban Velencén, de egy idő után a szolgáltatás abbamaradt. A velencei Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Török Ágnes szerint most újra lehetőség nyílt a szolgáltatás folytatására.

A korábbi jelzőrendszerben a rászorulók kaptak egy riasztóegységet és az ahhoz tartozó távirányítót, pánikgombot. Baj esetén a használója megnyomta a nagyméretű gombot, ez jelzést küldött a diszpécserközpontba, ahol a szakember eldöntött, kit kell kiküldeni a bajbajutotthoz. A rendszer 2009 novemberében az ellátó cég gondjai miatt megszűnt, de a készülékek kint maradtak használóiknál és működött a diszpécserközpont is, de riasztás esetén nem volt kit kiküldeni. Az újrakezdéshez a lökést az adta, amikor egy idős hölgy ellen bűncselekményt követtek el, de még meg tudta nyomni a pánikgombot. Beindult a rendszer, aminek a végén kiérkezett hozzá a háziorvosa és megjelentek a rendőrök is. Dr. Sági János gárdonyi rendőrkapitány ezt követően kezdeményezte a rendszer újbóli kiépítését, amihez egy pályázati támogatás is lehetőséget nyújtott.

A pályázati támogatás egyelőre nyolcvan készülékhez tartozó napi 24 órás szolgáltatást finanszíroz két évig, de a rendszer 200 készülékig bővíthető. A szolgáltatás nem teljesen ingyenes. Az eszközök használata végtelenül egyszerű, azokat a műszaki berendezésektől idegenkedő idősebb emberek is könnyedén igénybe tudják venni. A távirányító vízhatlan, ütésálló és kényelmesen hordható nagyméretű gomb, csuklón, vagy nyakba akasztva bármikor használható.

A dobozban egy nagyon érzékeny szerkezet segítségével a lakás bármelyik pontjáról képes beszélgetni a diszpécser a bajbajutottal, még akkori is, ha a szorult helyzetben lévő ember nem tud a készülék közelébe menni. Lehet, hogy nem tűnik nagy számnak, de havonta 3-4 alkalommal is megnyomják a riasztógombot a segítségre váró emberek.

Megjelenik magyar, angol, német nyelven és az ország minden pontján megtalálható lesz. Idén is kiadja Gárdony város a már bevált, népszerű turisztikai füzetét.

A Gárdony város turisztikai szolgáltatásait bemutató katalógus 2006 óta minden évben megjelenik. A gárdonyi TDM szervezet 2011-ben tizenötezer magyar és nyolcezer idegen nyelvű, angol illetve német példányt ad ki a turisták körében népszerű katalógusból. A kiadvány Gárdonyt, illetve két városrészét, Agárdot és Dinnyést népszerűsíti. Két éven át történő megjelentetésére a helyi TDM szervezet 2,5 millió forintot nyert el, ami a két katalógus költségeinek körülbelül felét fedezi. A fennmaradó összeget a hirdetési felületek értékesítésével pótolják.

Az ingyenes terjesztésű, színes kiadványhoz az érdeklődők rendezvényeken, környékbeli és helyi szolgáltatóknál, valamint a Tourinform hálózat 144 irodájában juthatnak majd hozzá. A Gárdony város turisztikai szolgáltatásait bemutató új katalógus márciusra, az Utazás Kiállításra készül el.

Pihenőpontok, táblákkal. Az új információs rendszer pontjain nem csak tájékozódni lehet majd, de a megfáradt turista ki is pihenheti fáradalmait. Pályázati támogatással javul az útmutatás Gárdonyban.

Tavasszal összesen 15 darab kültéri információs pihenő pont létesül, tizenhárom Gárdonyban, kettő pedig Pákozdon. A tervek szerint az információs pihenő pontokon egy nagyméretű táblát, pihenőpadot és hulladékgyűjtő edényt helyeznek el. A 310 centiméter széles, 280 centiméter magas, borovi fenyőből készült táblák két oldalán grafikus információs felület igazítja majd útba a turistákat. A települések és a Velencei-tó festett látványtérképe mellett reklámfelületek, közhasznú információk, piktorgramok, szimbólumok és kétdimenziós festett képek kapnak helyet a táblán.

Az információs pihenőpontok kiépítésére a Gárdony és Térsége TDM Egyesület pályázati úton több mint 7 millió forintot nyert, az ezen felül jelentkező költségeket pedig a reklámfelületek hirdetései finanszírozzák majd. Az új kültéri információs pihenőpontokon az érdeklődőket három nyelven, magyarul, angolul és németül tájékoztatják majd a táblák Gárdonyban és Pákozdon.

Kétszázezer hiányosan felszerelt magyar katona egy kilátástalan csatában, több mint százezer értelmetlen halál. Ez jellemezte az 1943. januári, doni ütközetet, aminek hőseire, áldozataira emlékeztek Gárdonyban.

A katolikus templom melletti Hősi Emlékműnél tartotta ünnepségét Gárdony Város Önkormányzata a Don-kanyarban elesett honfitársaink emlékére. A Himnusz közös eléneklése után az ünnepi beszédet Klausz Gábor alpolgármester mondta, aki kiemelte, hogy a Don-kanyarban elesett rosszul felszerelt és ellátott katonák nemcsak az ellenség fegyvereitől haltak meg, hanem a zord, hideg tél viszontagságai és a hiányos öltözetük miatt is. A több mint százezer odaveszett idegen földön veszett magyar katona mellett hozzávetőlegesen további 30 ezer fogságba esett, ezért a családok tízezrei hiába várták haza a szeretett férje, édesapát, fiút. Az alpolgármester beszédében elmondta, hogy a magyarság ezeréves történetében nem szűkölködött véráldozatokban, hazánkban ezért sok a gyásznap. Az egészséges nép azonban tanul a kudarcokból.

Horváth Lajos a tragédia után 50 évvel ellátogatott a Don-kanyarba, hogy ott rója le tiszteletét az elhunyt katonák előtt. Erről a zarándok útjáról írt útinaplójából olvasott fel részleteket Oláh János előadóművész. Páli Balázs plébános a katolikus, Oláh László lelkész a református egyház nevében mondta el áldását. A jelenlévők az emléktűz gyújtásával, valamint virágokkal és koszorúkkal emlékeztek meg a hősi halottakról, áldozatokról.