Az 1870. október 28-án, Németújváron született Batthyány László egyetemi tanulmányai után Köpcsényben nyitotta meg magánkórházát és orvosként is folyamatosan képezve magát, sebész, majd szemészképesítést szerzett.
1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így lett ismert a szegények orvosaként.
Az 1931. január 22-én, Bécsben bekövetkezett halálát követően 1944-ben kezdődött meg boldoggá avatási eljárása, ami félbeszakadt, így végül csak jóval később, 2003. március 23-án avatták boldoggá.
1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda. A Batthyányi- Strattmann László-díj ma a legrangosabb szakmai elismerés, amit azok kaphatnak meg, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar nép egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez, és e tevékenységük során kimagasló teljesítményt vagy eredményt értek el. A díjat évente legfeljebb 40-en kaphatják meg. Idén a díjazottak egyike Dr. Sirák András velencei háziorvos, megyei szakfelügyelő főorvos volt, az ajkai vörösiszap katasztrófa egészségügyi hatásainak felszámolásában végzett kiemelkedő munkájáért.
A mentősök ezeket az embereket a meglehetősen távoli veszprémi kórházba akarták vinni, de ők féltették a vagyonukat, és nem vállalták a hosszú távollétet, miközben a szemük világát tették kockára. Dr. Sirák András egykori székesfehérvári kollégájával, Dr. Nyári Ildikóval az ajkai kórház igazgatójával megszervezte, hogy ajkai kórház biztosítson állandó szemész orvost, és így a jóval közelebb lévő kórházba már könnyebben el tudták vinni, és ott kezelni a sérülteket.
Részt vesz a rezidensképzésben, és hisz abban, hogy elhivatottságot, a szakma szeretetét, a gyógyítás vágyát át lehet-e adni a fiatal tanítványoknak, hisz a példa erejében. Úgy gondolja, hogy azokat a fiatalokat, akik az egyetem elvégzése után – ahogy tréfásan mondta kalandvágyból – mégis itthon maradnak, miközben negyed-, ötödrészét keresik, mint a külföldön munkát vállalók, meg kell becsülni.
| < Előző | Következő > |
|---|
